"Ezért, ha Istenre akarlak megtanítani, akkor először is arra biztatlak, másszál hegyeket, hogy a csillagos csúcsok ellenállhatatlanul vonzzanak magukhoz. Hogy a források el tudjanak bűvölni, pusztákba küldelek szomjúságot szenvedni. Aztán hat hónapra követ törni küldelek, hogy tűző déli nap epesszen. És utána majd így szólok hozzád: „Akit elcsigázott a déli nap, a csillagok megülte hegygerincre felhágva, a titokzatos éjszaka leszálltakor az isteni források csendjében oltja majd a szomját."

A módszer lényegét Antoine de Saint-Exupéry szavaival próbáltam (röviden) érthetővé tenni...

Van erről egy PowerPoint bemutatóm is. Nekem csak Explorerrel sikerült megnyitnom, de ott is elég nyögvenyelősen ment, a Firefox egyáltalán nem nyitotta... :-((((
Ha valakinek van jó ötlete, hogyan lehet egy ilyen bemutatót, egyszerűen, praktikusan és használható formában beszerkeszteni ide,, kérem az ossza meg velem ezt a tudást!

Addig a videók között található ide vonatkozó információ...

Egy teljesen új bemutató, ami 2008. Karácsonya előtt készült el.

Gyerekjátékok / Children's toys

*********

Kis kedvcsináló a balatoni KölyökTáborok-hoz... (Persze egy hét alatt nem lehet csodákat tenni, de mindenképpen azon leszünk, hogy a kölyök legalább valami mentalitásra ráérezzen...)

**************

Az eddigiekből talán az tűnhet ki, hogy ez valami „szélsőséges”, a hegymászásra bdquo;kihegyezett” módszer. Ez egyáltalán nem így van!
A föntiek csak a módszer eredményességét hivatottak bemutatni és a magashegyi túrázás, a maga szélsőséges elvárásaival nagyon alkalmas erre a bemutatásra.

Arról van szó, hogy egy gyerekből bárki tud boldogtalan, elégedetlen, megkeseredett felnőttet nevelni. Ennek számtalan módja van és erre bárki képes. Azonban, ha néhány szempontot, elvet szem előtt tartunk, gyermekünknek élvezetes gyermekkort tudunk biztosítani és a későbbiekben nagy valószínűséggel az élethez is egy sikeres szemléletet tudunk továbbörökíteni. És ehhez nem kell föltétlenül a hegyekbe mászkálni…

Persze, a képeket szemlélve, most sokan fölkiáltanak, hogy „erre én is képes vagyok és valójában így is nevelem a gyerekemet”. Ha ez így van, akkor ennek örülök és szívemből kívánok sok sikert ennek a feladatnak a jó ellátásához. Azonban gyakran előfordul, hogy ilyenkor a szemlélő a saját „módszerének” csak egyes elemeit ismeri föl a látottakban. Már ez is nagyon jó dolog, hogy egyes elemeket használ, viszont szerintem a lényeg a módszerek egységes rendszerében az egységes szemléletmódban van.

**************

További adalék az Auriga Módszer eredményességéhez

2008. decemberében az egyik közeli általános iskolában, az összes tanuló részvételével lebonyolításra került egy „testnevelési verseny”. Történetesen, a jelenlegi 5/b osztály tanulói részére (2.-3. osztályos korukban) nagyjából másfél-két éven keresztül tartottam foglalkozásokat az Auriga Módszer szemlélete, tematikája szerint.

A decemberi verseny eredménye engemet is meglepett. Az „érintettek” átlageredménye olyan mértékben jobb volt a többiekétől, hogy attól tartok azt már nem lehet a puszta véletlennel magyarázni.

A verseny a tornateremben megépített alábbi elrendezésű akadálypályán zajlott.

A téma szempontjából érdekes eredményeket, illetve azok összesítését az alábbi diagram tartalmazza.

Szöveges értékelés

Az első 2 sorban az 5. osztályos fiúk, lányok átlagidejét tűntettem föl. Elől azoknak a gyerekeknek az átlagideje szerepel, akik a foglalkozások legnagyobb részén részt vettek, hátul az összes többi 5.-esnek az átlagos ideje került ábrázolásra.

A 3. sorban az összes 5.-es gyerek eredménye figyelembevételre került, függetlenül a nemétől. Értelemszerűen az elől lévő érték a foglalkozásokat szorgalmasan látogatók, hátul az összes többi átlagidejét mutatja.

A 4. sorban a két 5. osztály („a”, illetve „b” osztály) átlagideje szerepel. A foglalkozások korábban a „b” osztály tanulói számára kerültek megtartásra (őket jelöltem KölyökKlub-osnak). Ebben az eredményben benne van mindenkinek az ideje, annak is aki szorgalmasan látogatta a foglalkozásokat és annak is, akik kevésbé voltak szorgalmasak. A másik osztály tanulói egyáltalán nem ismerik az Auriga Módszert.

Az 5. sorban a legjobb 2. évfolyamos gyermek (fiú) eredménye , illetve az őt követő második legjobb (évfolyam)idő szerepel. Az első helyezett még óvodás korában az iskolásokkal közösen vett részt az akkori 2-3 osztályosok foglalkozásain, illetve a foglalkozásokon kívül is hozzájut az Auriga Módszerhez. A második helyezett (és a többiek) értelemszerűen nem ismerik a Módszer „lényegét”.

További adatok

Az 5. évfolyamon a legjobb fiú idő 40,9 másodperc, a legjobb lány idő 45,5 másodperc. (A leggyengébb idő 1 perc 21,1 másodperc volt.)

Ha az ábra nem lenne jól olvasható:

Az Auriga Módszerrel megtartott foglalkozásokat rendszeresen látogatók átlagos ideje került a tört számlálójába, a többi gyerek átlagos ideje a nevezőben látható:

Fiúk: 49,4 másodperc / 57,7 másodperc

Lányok: 57,6 másodperc / 1 perc 5,4 másodperc

Nemek összesítve: 53,5 másodperc / 1 perc 1,6 másodperc

Annak az osztálynak az átlagideje, ahol a tanulóknak lehetőségük volt részt venni az Auriga Módszerrel megtartott foglalkozásokon / a „kontroll” osztály átlagideje:

58,4 másodperc / 1 perc 3,4 másodperc

Az Auriga Módszerben „részesült” 2 évfolyamos diák ideje / az utána következő legjobb idő:

58,1 másodperc / 1 perc 0,8 másodperc

(A második évfolyam leggyengébb ideje 1 perc 44,4 másodperc volt.)